Kiderült, mennyit profitált a Mohu a visszaváltási rendszerből
Óriási összegről van szó.
Európában egyedülálló módon a hulladékkezelő cég akkor megkapja a visszaváltási díjat, amikor forgalomba kerül egy visszaváltható palack. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a 2024-es évben 32,9 milliárd forint extraprofitra tett szert. A fogyasztók ilyen összértékben nem vitték vissza az 50 forintos címkével ellátott palackokat.
A tetemes összeg fél év leforgása alatt jött össze, az adat ugyanis a DRS rendszer július 1-jei indulásától a december 31-ig tartó időszakot fedi le, írta meg a Szabad Európa. A kisebb településeken problémát jelent, hogy nincs hol visszaváltani a betétdíjas palackokat.
Jelentős különbség van a hazai és más európai országok modellje között
Két tekintetben is komoly eltérés van a magyarországi és más uniós országok visszaváltási rendszerek között. Idehaza nem nonprofit, hanem kifejezetten profitorientált cég végzi ezt a tevékenységet. Itthon nem a folyamat végén, hanem az elején kapja a cég a pénzt.
Az állam sem jár rosszul
A lap felhívta a figyelmet, hogy a Mol koncessziós cége mellett az állam is profitál minden vissza nem vitt üvegből. Az érvényben lévő áfa-törvények miatt a MOHU-nak adót kell fizetnie a palackonkénti bruttó ötven forintos nyereségből. Az említett 32,9 milliárd forint már az adózás utáni, nettó érték.
Szám szerint ez azt jelenti, hogy nagyjából 800 millió palack nem a REpont automatákban végezte a tavalyi évben Magyarországon. A Szabad Európa azt írta, a DRS-rendszer indulása előtt készült egy becslés, amely úgy saccolta, hogy 36 milliárd forint marad majd a MOHU-nál. A becsült összeg nagyságrendileg egyezik a valóssal.
Nem mindenhol van Európában visszaváltási rendszer
Számos országban visszaváltósak a palackok az öreg kontinensen, többek között Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Hollandiában, Dániában és a skandináv országokban is. Nincs ilyen rendszer érvényben Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban sem.
Nyitókép: Selena.hu